A térképszerű Biblia

Az emberi agy működése nem optimális a hosszú szövegfolyamok hatékony befogadására. Már az ókori görögök is felfedezték, hogy retorikai szabályokat kell alkalmazniuk a bonyolultabb témájú beszédeik, tanításaik jobb érthetősége érdekében. Az egyik alapvető szabály a téma részekre osztása, a felépítés előzetes ismertetése a hallgatósággal, majd előadás közben az egyes részek lezárása, az újak bevezetése. A hármas tagolás bizonyult a legjobban követhetőnek. Amennyiben egy rész még így is túl hosszú és bonyolult, azt ugyanígy további részekre lehet bontani. Így alakul ki az adott téma jól áttekinthető és befogadható hierarchikus, többszintű felépítése.

Az ősi írásművekben kielemezhető a szerzők strukturált gondolkodása, de csak több ezer évvel később valósult meg, hogy meg is mutassák az olvasóknak a téma szerkezetét. Legősibb könyvünk, a Biblia 3500 éves történetében jól követhetjük a fejlődés lépéseit.

Az ókori tekercseken egy teljesen homogén karakterfolyamot látunk, ahol még a szavak sincsenek szétválasztva. A nagyobb gondolati egységek határainál vannak nagyobb térközök, ezt tekinthetjük a paragrafus jelölés ősének. 

A szavak és mondatok szétválasztása és jelölése csak a középkortól kezdve könnyíti meg a szöveg olvasását és értelmezését.

A Biblia számozott fejezetekre bontását a 13. században végezte el Stephen Langton canterbury érsek, a versek számozására pedig a 16. században került sor: Santes Pagnino által az Ószövetségben, Robertus Stephanus által az Újszövetségben. Ez a számozás lehetővé tette az egyes részekre való hivatkozást a kutatók és oktatók számára, de nem sokban könnyítette meg az olvasóknak a tartalom értelmezését.

A legújabb biblia-fordításokban megjelenő címsorok jelentik az első igazi segítséget az olvasóknak a történetek szétválasztásához és értelmezéséhez. Tan- és szakkönyveinkben a fejezetek címsoraiból készített tartalomjegyzékek segítik az áttekintést és a navigációt. A Biblia címsoraiból viszont nem szoktak tartalomjegyzéket készíteni, valószínűleg azért, mert az egy szinten felsorolt több mint ezer cím nem lenne igazán jól használható.

A Biblia hatékony megértéséhez szükséges szerkezeti vázlatokat az egyre nagyobb mennyiségben megjelenő biblia-tanulmányokban találjuk meg. A legjobban áttekinthető felosztások egy többszintű, hierarchikus fastruktúrában több mint 3000 logikai egységre osztják a nagy művet. Egy tartalomjegyzékben azonban ez sem lenne jól áttekinthető és tanulmányozható.

A probléma megoldásának alapelvét a zummolással kezelhető térképeknél találtuk meg. A rendkívül gyorsan népszerűvé vált Google Maps-en milliárdnyi információt láthatunk egyetlen virtuális vásznon, jól áttekinthető és navigálható módon. Ez az elrendezés jelentős előnyöket biztosít a lapokra tördelt információkkal szemben. Ha elveszünk a részletekben, egy kicsinyítés segítségével máris láthatjuk a vizsgált terület környezetét, kontextusát. Még hátrébb lépve tanulmányozhatjuk a nagyobb területek egymáshoz való viszonyait. A folyamatos nagyítás segítségével pedig a "nagy képről” hatékonyan fókuszálhatunk a minket érdeklő terület részleteire. A kognitív pszichológia szerint pontosan ilyen tulajdonságokra lenne szükségünk az írásbeli információk tanulmányozásakor.

Megpróbáltunk tehát egy "térképet" készíteni a Bibliáról egy tanulmányban vázolt hierarchikus felosztás szerint. Képzeljük el az Ó- illetve Újszövetséget, mint két hatalmas földrészt, amelyeken belül a Biblia könyvei alkotják az egyes országokat. A Biblia könyveit tartalmuk szerint csoportosíthatjuk, mint ahogy pl. Európa országait észak-, kelet-, dél-, nyugat- és közép-európai országokra.

A z-Biblia nyitó képe az Ó- és Újszövetséggel, valamint az ezekben található fő könyvcsoportokkal

A térképeknél megszokott zummolással fókuszálhatunk egy területre, ahol rétegenként jönnek elő a logikai hierarchia újabb és újabb szintjei, amíg el nem jutunk egy bibliai szövegrészletig. Közben szintenként ismerkedhetünk meg a Biblia szerkezetével, tanulmányozhatjuk a részek egymáshoz való viszonyát, és az egyes egységek megértését segítő ismereteket. (Lásd bemutató videónkat itt.)

Megismerve ezt a „térképet”, ebben ugyanolyan hatékonyan fogunk tudni vizuálisan navigálni, mint a földrajzi térképeinken. A térkép megismeréséhez és memorizálásához hozzájárulnak az egyszerű vonalakból álló, de rendkívüli kifejező erővel rendelkező illusztrációk, Vecsei László Ezékiel festőművész alkotásai.

A fenti elveket szeretnénk más könyvekre is alkalmazni. Ezt a formátumot z-könyvnek (zummolható e-könyv) neveztük el. (Erről majd egy másik blogban ...)

A könyvkészítés eddigi technikái a tipográfusokat arra kényszerítették, hogy adott méretű lapokat töltsenek fel minél gazdaságosabban, ügyelve a jól olvashatóságra és az esztétikus megjelenésre. A lineáris szövegfolyam lapokra tördelése azonban alig van összefüggésben a logikai struktúrával. Az írásmű felépítésének bemutatására csak olyan segédeszközök szolgálnak, mint a tartalomjegyzék, vagy a szerkezet ábrás, illetve szöveges bemutatása. Az e-könyvek egyelőre követik ezt a hagyományos elrendezést.

Az új technológia a korlátos méretű lapok helyett egy végtelen íráshordozó felületet hozott létre, ahol szervesen integrálni tudtuk az írásmű felépítésének bemutatását a Biblia szövegével és a kapcsolódó tanulmányokkal. Reményeink szerint ezzel elősegítjük a tartalom megértését, befogadását, memorizálását és használhatóságát.

Örömmel gondolkodnánk tovább veled együtt a fentiekről. Kérjük, írd meg véleményedet, javaslataidat, gondolataidat!